Vitakérdések a geográfiában

Oktató: Győri Róbert

Mi a földrajz? Tudomány-e a földrajz? Egységes tudomány-e a földrajz? Van-e a földrajznak központi, kitüntetett alapkérdése, módszere; létezik-e valamilyen sajátos földrajzi szemlélet? Milyen gyakorlati hasznosítása van a földrajznak? Olyan kérdések ezek, amelyekkel minden földrajz szakos hallgató találkozik tanulmányai során, és amelyekkel minden geográfus kutató szembesül kutatásainak megtervezésekor és végrehajtásakor. Ez a szövegolvasó szeminárium ezekkel az alapkérdésekkel foglalkozik.

A kurzus egy angol nyelvű tankönyv tematikáját követi, minden egyes órán egy-egy kiemelt problémát jár körbe. A tankönyv sajátossága, hogy – ellentétben a legtöbb tudományelméleti kötettel, amelyek főként a társadalomföldrajz szemszögéből foglalkoznak az elméleti kérdésekkel – a természeti földrajzot és a társadalomföldrajzot egyforma súllyal kezeli. A kötet (CASTREE, Noel – ROGERS, Alisdair – SHERMAN, Douglas (eds.): Questioning geography (Fundamental debates).  Blackwell, Oxford, 2005.) a kérdéseket öt témakörbe csoportosítja, és anyagát 17 fejezetben tárgyalja. A hallgatóknak a szeminárium során minden alkalomra a tankönyv egy-egy fejezetét kell elolvasniuk (kb. 15 oldalas angol nyelvű szöveg), amelyet az órán részletesen megbeszélünk, a félév végén pedig egy kiválasztott témakörből kell megírniuk szemináriumi dolgozatukat. A 17 fejezet közül nem foglalkozunk mindegyikkel, hanem 8, általam kiválasztott fejezet mellé a hallgatók döntése, érdeklődése alapján választunk ki még 4-5-öt. A hallgatók számára a tankönyv elektronikusan hozzáférhető a kurzus Neptun Meet Street felületén.

Az áttekintendő fő kérdések:

  1. A földrajz „természete” – Egységes tudomány-e földrajz vagy két különálló diszciplína alkotja, amelyeknek nincs közük egymáshoz?
  2. A földrajzi kutatás elméleti keretei (approaches) – (Természet)tudomány-e földrajz? Milyen tudomány a természeti földrajz és természettudománynak tekinthető-e a társadalomföldrajz?
  3. Alapvető viták a földrajzban – A földrajz általános törvényeket keres, vagy egyedi jelenségekkel foglalkozik? A valóság leírására törekszik, vagy a reprezentációt kutatja? Van-e átfogó, minden jelenségre érvényes földrajzi elmélet?
  4. A földrajz gyakorlata – Térképezés, modellezés, terepmunka, kvantifikálás és elméletalkotás.
  5. A földrajz gyakorlati felhasználása – A földrajz szerepe a területi tervezésben. A földrajz szerepe az oktatásban.

Irodalom

 Tankönyv:

 CASTREE, Noel – ROGERS, Alisdair – SHERMAN, Douglas (eds.): Questioning geography (Fundamental debates).  Blackwell, Oxford, 2005.

Tolnai Gábor |