Hatalom és földrajz

Oktató: Gyuris Ferenc

Kurzus kódja: llln9266n

Kurzus leírása:

A tárgy célja a földrajztudomány és a politikai hatalom kapcsolatának tanulmányozása, különös tekintettel e kapcsolat térbeli és időbeli alakulására. A kérdéskör áttekintésére olvasószeminárium keretében kerül sor, amelynek során óráról órára egy-egy sajátos kor és hely geográfiájának politikai összefonódásait vizsgáljuk meg. A résztvevőknek minden órára legalább egy tudományos munkát kell elolvasniuk, valamint feldolgozniuk. Mivel az esetek döntő többségében angol nyelvű tanulmányokat elemzünk, a kurzus teljesítéséhez jó színvonalú angol nyelvismeret szükséges. A félévi munka az aktív órai részvétel mellett egy szemináriumi dolgozat megírását is magában foglalja, melynek témáját a hallgatónak a szorgalmi időszak folyamán kell egyeztetnie a gyakorlatvezetővel. A dolgozat elvárt terjedelme „normál” formai beállításokkal (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5 cm oldalszegély, 1,5-es sorköz) nettó 8-10 oldal.

Az órák látogatása a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban írtaknak megfelelően kötelező. A félévi minősítés ötfokozatú gyakorlati jeggyel történik, amelynek értékét az órai munka és a beadott szemináriumi dolgozat színvonala együttesen határozza meg.

Témakörök

1. A tudomány és a hatalom kapcsolata – általános megfontolások

• Meusburger, P. (2015). Relations between knowledge and power: An overview of research questions and concepts. In P. Meusburger & D. Gregory & L. Suarsana (Eds.), Geographies of Knowledge and Power (pp. 19–74). Dordrecht: Springer.

2. A felfedezések kora: az európai gyarmatosítás „tudományos” megalapozása

• Livingstone, D. N. (2002). Tropical hermeneutics and the climatic imagination. In D. N. Livingstone (Ed.), Science, Space and Hermeneutics. Hettner-Lectures, 5 (pp. 43–73). Heidelberg: Department of Geography, University of Heidelberg.
• Livingstone, D. N. (2011). Environmental determinism. In J. A. Agnew & D. N. Livingstone (Eds.), The SAGE Handbook of Geographical Knowledge (pp. 368–380). London; Thousand Oaks (CA); New Delhi; Singapore: SAGE.

3. Az intézményesülő földrajz a gyarmatosítás és a nemzetépítés szolgálatában

• Győri R. & Gyuris F. (kézirat). From nation-building and imperialism to disaster recovery: The first 50 years of the Hungarian Geographical Society. In: U. Wardenga et al. (Ed.) Geographical Societies in the Long 19^th Century. Cham: Springer.
• van der Velde, P. (1995). The Royal Dutch Geographical Society and the Dutch East Indies, 1873–1914: From colonial lobby to colonial hobby. In M. Bell, R. Butlin & M. Heffernan (Eds.), Geography and Imperialism 1820–1940 (pp. 80–92). Manchester: Manchester University Press.
• Zimmerer, J. (2016). In service of empire: Geographers at Berlin’s University between colonial studies and Ostforschung (Eastern Research). In P. Giaccaria & C. Minca (Eds.), Hitler’s Geographies: The Spatialities of the Third Reich (pp. 67–92). Chicago (IL): The University of Chicago Press.

4. Háború és béke I.: A geográfia a „nagy háború” idején

• Heffernan, M. (2000). Mars and Minerva: Centres of geographical calculation in an age of total war. Erdkunde, 54, 320–333.
• Heffernan, M. (2007). European dreaming: France, Britain and the new Europe, c. 1914–c. 1945. In M. Heffernan (Ed.), The European Geographical Imagination. Hettner-Lectures, 10. (pp. 41–60). Heidelberg: Department of Geography, University of Heidelberg.

5. Háború és béke II.: A magyar geográfia a területi revízió szolgálatában

• Gyuris F. (2014). Human geography, cartography, and statistics: A toolkit for geopolitical goals in Hungary until World War II. Hungarian Cultural Studies, 7, 214–241.
• Gyuris F. (2019). Az európai műveltség gyűrűi: egy revíziós térkép és észak-amerikai előzményei. In Lendvai Timár E. & Pravetz B. et al. (szerk.), Dimenziók 2018 – Kultúrák és etnikumok találkozása. (pp. 9–23.) Budapest: Martin Opitz Kiadó.
• Krasznai Z. (2003). Szakértelem és geopolitika. Földrajztudósok az első világháború után: Emmanuel de Martonne és Teleki Pál. In Horváth Zs. K. & Lugosi A. & Sohajda F. (szerk.), Léptékváltó társadalomtörténet. (Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére.) (pp. 345–365). Hermész Kör; Osiris: Budapest.
• Seegel, S. (2018). Map Men: Transnational Lives and Deaths of Geographers in the Making of East Central Europe. Chicago (IL): The University of Chicago Press. Olvasandó: „Introduction” + „Conclusion” + recenzió:
• Győri R. (2018): Seegel, S.: Map Men: Transnational Lives and Deaths of Geographers in the Making of East Central Europe. Hungarian Geographical Bulletin, 67, 393–396.

6. A földrajz „segítő keze” az újabb világégés idején

• Barnes, T. & Minca, C. (2012). Nazi spatial theory: The dark geographies of Carl Schmitt and Walter Christaller. Annals of the Association of American Geographers, 103, 669–687.
• Barnes, T. (2006). Geographical intelligence: American geographers and research and analysis in the Office of Strategic Services 1941–1945. Journal of Historical Geography, 32, 149–168.
• Rössler, M. (2016). Applied geography and area research in Nazi society: Central place theory and planning, 1933–1945. In P. Giaccaria & C. Minca (Eds.), Hitler’s Geographies: The Spatialities of the Third Reich (pp. 182–197). Chicago (IL): The University of Chicago Press.

7. A geográfia szerepe a hidegháborúban – amerikai szemmel

• Barnes, T. & Farish, M. (2006). Between regions: Science, militarism, and American geography from World War to Cold War. Annals of the Association of American Geographers, 96, 807–826.
• Barnes, T. (2008). Geography’s underworld: The military-industrial complex, mathematical modelling and the quantitative revolution. Geoforum, 39, 3–16.
• Barnes, T. (2004). The rise (and decline) of American regional science: lessons for the new economic geography? Journal of Economic Geography, 4, 107–129.

8. A marxista-leninista(-sztálinista) földrajz létrehozása és feladata a keleti blokkban

• Győri R. & Gyuris F. (2015). Knowledge and power in Sovietized Hungarian geography. In P. Meusburger & D. Gregory & L. Suarsana (Eds.), Geographies of Knowledge and Power (pp. 203–233). Dordrecht: Springer.
• Schelhaas, B. & Hönsch, I. (2001). History of German geography: Worldwide reputation and strategies of nationalisation and institutionalisation. In Dunbar G. S. (Ed.), Geography: Discipline, Profession and Subject since 1870: An International Survey (pp. 9–44). Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. Különösen: pp. 30–38.

9. Kvantitatív fordulat a szovjet földrajzban – új módszerekkel az új idők szolgálatában

• Abella M. (1956). Vita a földrajzi tudományok filozófiai problémáiról. Földrajzi Értesítő, 5, 462–466.
• Markos Gy. (1955). Reflexiók egy beszámolóhoz. A földrajzi tudományok rendszertani alapjairól. Földrajzi Közlemények, 79, 359–365.
• Gerovitch, S. (2001). ’Mathematical machines’ of the Cold War: Soviet computing, American cybernetics and ideological disputes in the early 1950s. Social Studies of Science, 31, 253–287.
• Saushkin, Yu. G. (1971). Results and prospects of the use of mathematical methods in economic geography. Soviet Geography, 12, 416–427.

10. A geográfia (?) és a hatalom viszonya a posztszocialista Magyarországon I.

• Név nélkül (2001). A „Földrajz – Regionális tudomány” kerekasztal-beszélgetés. In Nemes Nagy J. (szerk.), Geográfia az ezredfordulón. Regionális Tudományi Tanulmányok 6. Budapest: ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék.
• Rechnitzer J. (2009). Bevezetés – A társadalomtudomány új ága, a regionális tudomány. In Lengyel I. & Rechnitzer J. (szerk.), A regionális tudomány két évtizede Magyarországon (pp. 13–24). Budapest: Budapest
• Probáld F. (2007). Társadalomföldrajz és regionális tudomány. Tér és Társadalom, 21, 21–33.
• Beluszky P. (2008). Maradékok boltja. (Egy visszavonuló levelei.) Tér és Társadalom, 22, 221–228.

11. A geográfia (?) és a hatalom viszonya a posztszocialista Magyarországon II.

• Timár, J. (2003). Lessons from postsocialism: „What’s left for emerging critical geography to do in Hungary?” Antipode, 35, 24–33.
• Timár, J. (2006). The transformation of social and cultural geography during the transition period (1989 to present time) in Hungary. Social & Cultural Geography, 7, 649–667.
• Beluszky, P. (2009). Maradékok boltja. (Egy visszavonuló levelei.) Tér és Társadalom, 23, 205–209.
• Timár, J. (2009). Kritika és társadalomelmélet – néhány érv a kritikai földrajz „védelmében”. Tér és Társadalom, 23, 225–231.

12. 21. század: a neoliberális tudományosság hatása a földrajz működésére

• Minca C. (2018). The cosmopolitan geographer’s dilemma: Or, will national geographies survive neo-liberalism? Geographische Zeitschrift, 106, 4–15.
• Hannah, M. (2018). Surviving neo-liberalism and the liberal backlash. Geographische Zeitschrift, 106, 16–26.
• Gyuris F. (2018). Problem or solution? Academic internationalisation in contemporary human geographies in East Central Europe. Geographische Zeitschrift, 106, 38–49.
• Probáld F. (2018). Magyar társadalomföldrajz – mindinkább angolul? Földrajzi Közlemények, 142, 247–254.