Gazdaságföldrajz I. ea.

A kurzus célja:

A tantárgy a BSc-s két féléves gazdaságföldrajzi alapozó előadások első része. A tantárgy betekintést nyújt a gazdaság térbeli folyamatainak kortárs gazdaságföldrajzi értelmezéseibe, néhány kiemelt témán keresztül megismerteti a hallgatókat a gazdaságföldrajz összetett gazdaság- és térszemléletével. A kurzus első része a gazdaságföldrajz alapfogalmait (gazdaság, tér, hely, lépték) tekinti át. Ezt követi a tőke-munka ellentét gazdaságföldrajzi értelmezése és a gazdasági újratermelés térbeli viszonyrendszereinek (csere és fogyasztás) elemzése. A következő blokk a gazdaság társadalmi viszonyaival (gender, társadalmi mozgalmak) és ágazati esettanulmányként a mezőgazdasági rendszerek földrajzával foglalkozik. A kurzus a gazdaságföldrajz történetének áttekintésével zárul.

Tematika:

1. A földrajzi gondolkodás és a gazdaság

2. A tér, a hely és a lépték, mint a gazdaságföldrajz alapfogalmai

3. A tőke földrajzai és az egyenlőtlen fejlődés

4.. A munka földrajzai

5. A kultúra gazdaságföldrajza

6. A csere földrajzai

7. A fogyasztás földrajzai

8 .A társadalmi újratermelés, a nemek és a gazdaságföldrajz

9. Az állam és a gazdaság

10. A természet és a gazdaság

11. Ellenállás: A gazdaság alternatív olvasatai a társadalmi mozgalmakban

12. A gazdaságföldrajz története Magyarországon és külföldön

Számonkérés:

A félév zárthelyi dolgozattal zárul. A vizsga anyaga az órán elhangzottak és a kiadott irodalmak.

Értékelés: 0-50% elégtelen, 50-61% elégséges, 62-73% közepes, 74-85% jó, 86-100% jeles

Kötelező irodalom:

1. óra:

Csigó P. (1998): A gazdasági stabilizációs diskurzus – a konszolidáció diskurzusa. Szociológiai Szemle, 8 (3): 121–151.

2. óra:

Boros L. (2010): Földrajzi alapkategóriák gazdaságföldrajzi kontextusban. In: Mészáros R. és munkaközössége: A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest, 40–56.

Czirfusz M. (2012): A térszemlélet szerepe a regionális tudomány, a gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan viszonyában. In: Rechnitzer J.–Rácz Sz. (szerk.): Dialógus a regionális tudományról. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Magyar Regionális Tudományi Társaság, Győr, 52–59.

Czirfusz M. (2017): A gazdaságföldrajz elméletei gazdaságról és térről. Tanulságok a gazdaságföldrajz oktatásához. Földrajzi Közlemények 141 (3), 192–202.

3. óra:

Timár J. (2016): Az egyenlőtlen térbeli fejlődés – a konceptualizálás hiánya és lehetőségei. Tér és Társadalom, 3., 106-112

4. óra

Bartha E. (2013): „Ez a piacgazdaság minket padlóra küldött”. Munkásság és munkástudat a mai Magyarországon. Replika, 83: 61–76.

Szalai E. (2004): Tulajdonviszonyok, társadalomszerkezet és munkásság. Kritika, szeptember, 2-6.

5. óra:

Czirfusz M. (2013): Bevezetés: A kreatív város. In: Jelinek, Cs.–Bodnár J.–Czirfusz M.–Gyimesi Z. (szerk.): Kritikai városkutatás. L’Harmattan, Budapest, 263–272.

Boros L.–Pál V. (2010): A kulturális gazdaság globalizálódásának néhány földrajzi aspektusa. In: Mészáros R. és munkaközössége: A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest, 249–277.

6. óra:

Polányi Károly: A nagy átalakulás. Napvilág Kiadó, Budapest. 4. fejezet. Társadalmak és gazdasági rendszerek. 72-86. o.

Nagy E. (2010): A tőkeáramlás és a globális kereskedelem földrajzi dimenziói. In: Mészáros R. és munkaközössége: A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest, 199–228.

7. óra:

Simányi L. (2005): Bevezetés a fogyasztói társadalom elméletébe. Replika, 51–52: 165–195.

Gulyás E. (2008): Az etikus fogyasztás értelmezései. Szociológiai Szemle, 18 (1): 106–127.

8. óra:

Susan Hanson (1993): Földrajz és feminizmus: összetartozó világok? Tér és Társadalom, 1-2., 19-36

Timár J. (2007): Társadalmi nemek, aprófalu- és közösségtanulmányok. In: Kovács É. (szerk.): Közösségtanulmány. Pécsi Tudományegyetem BTK Kommunikációs Tanszék, Pécs, 115–133.

9. óra:

Brenner, N. (2013): A globalizáció mint területi visszaágyazódás: A városi kormányzás léptékváltása az Európai Unióban. In: Jelinek, Cs.–Bodnár J.–Czirfusz M.–Gyimesi Z. (szerk.): Kritikai városkutatás. L’Harmattan, Budapest, 182–213.

10. óra:

Harvey, D. (2009): A társadalmi és környezeti változás dialektikája. In: Scheiring G.–Jávor B. (szerk.): Oikosz és polisz. Zöld politikai szöveggyűjtemény. L’Harmattan, Budapest, 151–186.

11. óra:

Claudio Minca (2003): Kritikai nézőpontok a perifériáról. Tér és Társadalom, 2., 5-12.

12. óra:

Czirfusz M. (2012): Ágazati gazdaságföldrajzok a magyar geográfiai hagyományban: jelenetek Marxtól Hettnerig. In: Bottlik Zs.–Czirfusz M.–Gyapay B.–Kőszegi M.–Pfening V. (szerk.): Társadalomföldrajz–Területfejlesztés–Regionális tudomány. ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola, Budapest, 65–81.

Győri R. (2001): A magyar gazdaságföldrajz a két világháború között. In: Nemes Nagy J. (szerk.): Geográfia az ezredfordulón: az ELTE Földrajz Tanszékcsoport millenniumi rendezvénysorozata. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, 61–83.

Ajánlott irodalom:

Coe, N., Kelly, P., Yeung, H. W. C. (2013): Economic geography. A contemporary introduction. 2nd edition. Blackwell, Malden, Oxford, Carlton

Czirfusz M. (2014): Gazdaságföldrajz. Jegyzet oktatóknak és hallgatóknak. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc.