Évközi terepgyakorlaton jártunk

A komplexitás jegyében minél több témakört igyekeztünk körüljárni, változatos helyszínek felkeresésével.

Az első napon megtekintettük a Visontai Erőművet és a külszíni fejtést, ahonnan a lignit származik. Banka Zsolt kommunikációs igazgató magyarázta el csoportunk számára az erőmű működésének elvét, amit aztán élőben is megtekintettünk. Részletesen beszámolt arról is, hogy az erőműnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie a közeljövőben a lignit alapú energiatermelésről a gáz- és megújuló alapú termelésre való áttérés során.

A délután egy részét az abasári Molnár és Fiai Pincészetben töltöttük, ahol a reduktív eljárás csínját-bínját tekinthettük meg, majd a szőlőkbe is kimentünk. Ezt követően Mátrafüreden Magos Gábor természetvédelmi őr beszélt a természetvédelem és a turizmus nem teljesen konfliktus mentes, de sok lehetőséget tartogató kapcsolatáról, majd Kékestetőn Bene Csaba projektigazgató és Kukely György mutatta be a Mátra Aktív Turisztikai Stratégia céljait.

A második napon a Kiskunsági Nemzeti Park Naprózsa Oktatóházában kezdtük a programot, ahol Ronkó Erzsébet mesélt a nemzeti park működéséről, az oktatási tevékenység, a természetvédelem széles körű népszerűsítése fontosságáról. A táj átalakulásáról, a Homokhátság szárazodásáról, a természetes társulások átalakulásáról Ujházy Noémi, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének tudományos segédmunkatársa mesélt részletesen a Fülöpházi-homokbuckáknál. A helyszín megközelítése során az elnéptelenedő tanyavilágról tanúskodó romosodó tanyákat is megtekintettünk.

A nap második felében Kalmár Ferenc tanyasi gazdálkodó mutatatta be számunkra családi szarvasmarha tenyésztő gazdaságukat, egyben "indirekt gazdaságföldrajzi órát" is tartva. Nagyné Balogh Csilla polgármesasszony pedig Fülöpháza (és tágabban a kistelepülések) fejlesztési lehetőségeiről és a tanyagondnoki szolgálat működtetéséről mesélt. 

A napot a kiszáradt Szappan-széknél zártuk, ahol ismét Ujházy Noémi szavait hallgathattuk többek közt arról, hogy hogyan vált az egykor gyógyvíznek minősített, élénk fürdőélettel rendelkező szikes tó száraz mederré.

A harmadik napon Dorog városában a frissen átadott Reimann Bányászati Miniverzumot tekintettük meg szakavatott tárlatvezetők magyarázataival kísérve. Lehetőségünk nyílt különböző időszakok bányászati technológiáinak megismerésére, terepasztalokon való megtekintésére. Ezt követően Dankó Kristóf, a város főépítésze mesélt arról, hogy hogyan született meg a miniverzum, milyen megfontolások mentén igyekeztek beágyazni a városszövetbe, illetve a projekt folytatásának lehetősége is szóba került.

Az esztergomi Neuser üzemet Koller Zoltán operatív igazgató és munkatársai vezetésével kisebb csoportokra bontva jártuk körbe, megtekintve az egyszerűbb, hagyományos kerékpárok és a felső-középkategóriás elektromos kerékpárok összeszerelésének különböző fázisait is.

Koradélután a Kincses-hegyre kapaszkodtunk fel kisebb túra keretében. Az elénk táruló panoráma alapján ismertette a csoporttal Farkas György Esztergom tágabb környékének, a Dorogi-medencének és a Duna túlpartján a Zobor-hegyig nyúló tájegyégnek a természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit, a határmegvonások miatt kialakult "zsák-jelleg" következményeit. Esztergom városának egy részével közelebbről is megismerkedtünk, a Bazilika illetve a Duna-parton található Veprech-torony környékén tett sétával.

A három nap során tehát ipar- és gazdaságföldrajzi, településföldrajzi, turizmusföldrajzi kérdésekkel egyaránt foglalkoztunk, a táj- és környezetföldrajzi kapcsolódási pontokról sem elfeledkezve. Az egyes helyszínek külön-külön való meglátogatásán túl az összefüggésrendszerek megvilágítására is sor került.

A terepgyakorlat szervezői és egyben szakmai vezetői: Farkas György, Kukely György, Berki Márton és Tolnai Gábor, tanszékünk oktatói voltak.