Éghajlatváltozás: tudomány, társadalom, politika

Oktató: Jankó Ferenc

Tantárgy címe: Éghajlatváltozás: tudomány, társadalom, politika

Tantárgy angol címe: Climate change: Science, Society, Politics

Tantárgy ajánlott jellege: speciális kollégium

Tantárgy típusa: előadás és gyakorlat

Teljesítés típusa: gyakorlati jegy

Tanszék megnevezése: Társadalom és Gazdaságföldrajzi Tanszék

Ajánlott képzési formák és szintek: Földrajz BSc, Földtudomány BSc, Osztatlan Földrajz tanár, Környezettan BSc, Meteorológia MSc, Humánökológia MSc, Geológia MSc, Geográfus MSc

Tárgyfelelős: Jankó Ferenc RCFKNJ

 

A kurzus célja:

Az éghajlatváltozás az utóbbi két évtizedben domináns környezeti üggyé vált, amelynek nyomán nemcsak a környezetről, környezetvédelemről, környezeti politikákról való gondolkodásunk, ennek tartalma, hangsúlyai változtak meg, hanem a tudomány működésének újragondolása is számtalan impulzust kapott, nem beszélve a gazdaság és a társadalom jelenéről és jövőjéről. A kurzus célja, hogy áttekintést adjon mindazokról a társadalomtudományi, tudománytanulmányi, ezekkel összefüggésben társadalomföldrajzi vizsgálatokról és probléma-megközelítésekről, amelyek a klímaváltozást, mint társadalmi ügyet érintik. A kurzus kifejezett szándéka, hogy interdiszciplináris közeget teremtve tárgyalja meg az egyes témaköröket, amelyek tartalmuk, megközelítéseik, kapcsolódásaik révén számos egyetemi képzésben az éghajlatváltozás iránt érdeklődő, vagy azzal kutatási szinten foglalkozó hallgatói számára érdekesek, hasznosak, szemléletbővítő hatásúak lehetnek. A kurzus oktatásának alapjait kb. egy órás előadások jelentik, amelyeket vita, illetve tanóránként egy-két többnyire idegen nyelvű tanulmány megbeszélése követ. Az óra interaktivitását az órához tartozó Canvas e-learning felületen található, az órák témáihoz igazított feladatok segítik.

Tematika:
1. Bevezetés. A klíma fogalma és a kurzus megközelítése
2. A klíma társadalomtörténete
3. Az éghajlatváltozás tudománytörténete
4. Az éghajlatváltozás tudománytörténete Magyarországon
5. A klímaváltozás-tudomány működése
6. Az időjárás és az éghajlat érzékelése
7. Klímadiskurzusok a társadalomban
8. Klímaviták, klímaszkeptikusok
9. Klíma-kommunikáció
10. Közgazdasági összefüggések, klímaváltozás és fejlődés
11. A mitigációs klímapolitika
12. Ágazati és helyi alkalmazkodás
13. Klímamérnökség, klímajövő

Jegyszerzés formája:

Háromféleképpen lehet jegyet szerezni:

  • maximum három óra hiányzással, aktív részvétellel (hozzászólások) való kurzus teljesítés (a második órától)
  • egy angol nyelvű tanulmány (vagy két magyar) referálása az órákhoz kiadott cikk lista vagy megbeszélés alapján + félgőzös kurzus részvétel
  • párban egy vitatéma feldolgozása kiadott anyag alapján (Hulme ed. 2020) + félgőzös kurzus részvétel

Irodalom:

  • Castree, N. 2014: Making sense of nature. Representation, politics and democracy. Routledge, NY
  • Dryzek, J. 1997: The politics of the earth: environmental discourses. Oxford University Press, Oxford
  • Hulme, M. 2009: Why we disagree about climate change. Understanding controversy, inaction and opportunity. – Cambridge University Press, New York 392 p.
  • Hulme, M. 2016. Weathered. Cultures of Climate. Kings College London, London
  • Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge
  • Pielke Jr., R.A. (2010): The Climate Fix. What Scientists and Politicians Won’t Tell You About Global Warming. Basic Books, New York
  • Weart, S. R. 2008: The discovery of global warming. – Second Edition. Harvard University Press (Online verzió: http://www.aip.org/history/climate/index.html).

 

A tanórák tervezett tartalma, választható referátumok:

  1. óra. Bevezetés. A klíma fogalma és a kurzus megközelítése

Az óra célja a kurzus tudománytörténeti és tudománytanulmányi szemléletének bemutatása azon keresztül, hogy az éghajlat fogalma milyen értelmezéseket kap a tudományban és a társadalomban.

  1. óra. A klíma társadalomtörténete

Az éghajlat és az időjárás végigkíséri az emberi civilizációk kialakulását, az arról való gondolkodás, az időjárási jelenségek népi megfigyelése, a klíma kulturális lenyomatai átszővik mindennapi életünket. Példák mentén, e tanóra e téma gazdagságát szemlélteti.

Referátumok:

Jankovic, V. 2007. Gruff boreas, deadly calms: a medical perspective on winds and the Victorians Journal of the Royal Anthropological Institute 13 (1), 147–164.

Oster, E. F. 2004. Witchcraft, weather and economic growth in renaissance Europe. Journal of Economic Perspectives 18 (1), 215–228.

  1. óra. Az éghajlatváltozás tudománytörténete

Az óra fő feladata, hogy az éghajlatváltozás tudománytörténetének főbb állomásait bemutassa, kiemelje a legfontosabb mérföldköveket, de célja az is, hogy a klíma tudománytörténetének írását kritika alá is vegye.

Referátumok:

Hamblyn, R. 2009. The whistleblower and the canary: rhetorical constructions of climate change. – Journal of Historical Geography 35, 223–236.

Sörlin, S. 2009. Narratives and counter-narratives of climate change: North Atlantic glaciology and meteorology, c.1930–1955. Journal of Historical Geography 35, 237–255.

  1. óra. Az éghajlatváltozás tudománytörténete Magyarországon

E tanóra keretében a két fő kérdés az, hogy egyfelől milyen témák mentén jelent meg a magyar tudományban az éghajlatváltozás gondolata, másfelől, hogy a magyar tudományos fejlődés miképpen illeszkedett a nemzetközi fejlődési trendekbe.

Referátumok:

Réthly A. 1934. Az Alföld csapadékviszonyai és a fásítás mikroklimatológiai indoklása. Vízügyi Közlemények 16 (1), 65–81.

Jankó F. 2017. Az éghajlatváltozás kérdése a magyar tudományban. In. Jankó F. (szerk.): Éghajlat – Tudomány – Történetek. Beszélgetések a klímaváltozásról. Éghajlat Kiadó, Budapest, 145–164.

  1. óra. A klímaváltozás-tudomány működése

A klímatudomány működését számtalan reflexív tudománytanulmányi kutatás vizsgálja, fókuszban tartva a klímamodellezés működése sajátosságainak feltárását, az Intergovernmental Panel on Climate Change szervezetének értékelését, a klíma-konszenzussal kapcsolatos kutatásokat, a bizonytalanságok, az előrejelzések kérdését, amelyeken keresztül a tudományos működés folyamatai, a tudomány és a politika interakciói is megvitathatók.

Referátumok:

Cook, J., Nuccitelli, D., Green, S. A., Richardson, M., Winkler, B., Painting, R., Way, R., Jacobs, P., Skuce, A. 2013. Quantifying the consensus on anthropogenic global warming in the scientific literature Environmental Research Letters 8 (2), 024024 (7pp) http://dx.doi.org/10.1088/1748-9326/8/2/024024

Guillemot, H., 2010. Connections between simulations and observation in climate computer modeling. Scientist’s practices and “bottom-up epistemology” lessons. Studies in History and Philosophy of Modern Physics 41, 242–252.

Hulme, M., Mahony, M. 2010. Climate change: what do we know about the IPCC? Progess in Physical Geography 34 (5), 705–718.

Ryghaug, M., Skjølsvold, T. M., 2010. The global warming of climate science: Climategate and the construction of scientific facts. International Studies in the Philosophy of Science. 24 (3), 287–307. DOI: 10.1080/02698595.2010.522411

  1. óra. Az időjárás és az éghajlat érzékelése

Fontos kérdés az éghajlatváltozás társadalmi megítélése szempontjából, hogy az emberek hogyan látják (szó szerint is), hogyan érzékelik, hogyan élik meg mindennapi életük során az éghajlatváltozás jelenségét. Az óra az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket foglalja össze.

Referátumok:

Brace, C., Geoghegan, H. 2011. Human geographies of climate change: Landscape, temporality, and lay knowledges. Progress in Human Geography 35 (3), 284–302.

Corner, A., Whitmarsh, L., Xenias, D., 2012. Uncertainty, scepticism and attitudes towards climate change: biased assimilation and attitude polarisation. Climatic Change 114 (3-4), 463–478.

Hulme, M. 2014. Attributing weather extremes to ‘climate change’: A review. Progress in Physical Geography 38 (4), 499–511.

Otto, F., Lusk, G. 2020. Should individual extreme weather events be attributed to human agency? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

  1. óra. Klímadiskurzusok a társadalomban

A tudomány működése, a média, mint valódi információközlő és tudásalakító és átalakító közeg és a társadalmi befogadás révén a társadalomban is komplex diskurzusok formálódnak, amelyek során az éghajlatváltozás témája is különböző értelmezéseket, magyarázatokat kap. Ezek azonosítása, megbeszélése képezi a tananyagot ezen az órán.

Referátumok:

Risbey, J. S. 2008. The new climate discourse: Alarmist or alarming? Global Environmental Change 18, 26–37.

Crucifix, M. Annan, J. 2020. Is the concept of ‘tipping point’ helpful for describing and communicating possible climate futures? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

Cornel, S., Gupta, A. 2020. Is climate change the most important challenge of our times? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

Zhang, D., Pei, Q., Fröhlich, C., Ide, T. 2020. Does climate change drive violence, conflict and human migration? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

  1. óra. Klímaviták, klímaszkeptikusok

A klímaszkepticizmus tulajdonképpen önálló beszédmódnak tekinthető a klímadiskurzusokon belül. E jelenség okainak, jellemzőinek, hatásainak, illetve a tágabb társadalmi jelenség megvitatása képezi az óra fő célját.

Referátumok:

Dunlap, R. E. and McCright, A. M. 2015. Challenging Climate Change: The Denial Countermovement. In: Riley E. Dunlap and Robert J. Brulle (Ed.) Climate Change and Society: Sociological Perspectives, Oxford University Press,300–332.

Grundmann, R. 2015. Climate skepticism. In: Bäckstrand K., Lövbrand E. (Eds.): Research Handbook on Climate Governance. Edward Elgar Publishing, 175–187.

Jankó, F., Móricz, N., Papp-Vancsó, J. 2014. Reviewing the Climate Change Reviewers: Exploring Controversy through Report References and Citations. Geoforum 56, 17–34. DOI: 10.1016/j.geoforum.2014.06.004

  1. óra. Klíma-kommunikáció

Az éghajlatváltozásról való gondolkodás, illetve a társadalmi, politikai cselekvés előmozdításának szándékaival működik, és önállóan tárgyalható a klímaváltozás kommunikációja. A különböző kommunikációs módok és esettanulmányok kapcsán nyílik lehetőség arra, hogy a klíma-kommunikáció formáiról és azok eredményességéről beszéljünk.

Referátumok:

Manzo, K. 2010. Imaging vulnerability: the iconography of climate change. Area 42, 96–107.

Manzo, K. 2012. Earthworks: The geopolitical visions of climate change cartoons. Political Geography 31, 481–494.

Nerlich, B., Koteyko, N., Brown, B. 2010. Theory and language of climate change communication. WIREs Climate Change 1, 97–110.

Pearce, W., Grundmann, R., Hulme, M., Raman, S., Kershaw, E.H., Tsouvalis, J. 2017. Beyond Counting Climate Consensus. Environmental Communication, DOI: 10.1080/17524032.2017.1333965

Cook, J., Pearce, W. 2020. Is emphasizing consensus in climate science helpful for policymaking? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

Schäfer, M., North, P. 2020 Are new social media making constructive climate policymaking harder? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

  1. óra. Közgazdasági összefüggések, klímaváltozás és fejlődés

Az éghajlatváltozás gazdasági ügy is, számtalan kérdés merül fel a gazdasági fejlődés, az országok közötti fejlettségi különbségek vagy a jövő gazdaságának működése tekintetében. Ezeket a kérdéseket tekinti át ez az óra.

Referátumok:

Quiggin, J. 2008. Stern and his critics on discounting and climate change: an editorial essay. Climatic Change 89, 195–205.

Gerlach, R., Heijmans, R., Mayumi, K. 2020 Can the social cost of carbon be calculated? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

McKinnon, C., Petersmann, M-C. 2020 Is climate change a human rights violation? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

  1. óra. A mitigációs klímapolitika

Az emissziócsökkentő nemzetközi klímapolitika kialakulását, főbb fejlődési állomásait és jelenlegi problémáit vizsgálja ez a tananyag.

Referátumok:

Dalby, S. 2013. The geopolitics of climate change. Political Geography 37, 38–47.

Wynes, S., Nicholas, K.A. 2017. The climate mitigation gap: education and government recommendations miss the most effective individual actions. Environmental Research Letters 12, 074024 https://doi.org/10.1088/1748-9326/aa7541

Sato, M., Liang, T., Hulme, M. Are carbon markets the best way to address climate change? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

Stephens, J., Nemet, G. Should future investments in energy technology be limited exclusively to renewables? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

Andonova, L., Coetzee, K. 2020 Does successful emissions reduction lie in the hands of non-state rather than State actors? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

Scotford, E., Peeters, M., Vos, M. 2020 Is legal adjudication essential for enforcing ambitious climate change policies? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

Qin, T., Zhang, M., Liu, L., Wang, F. 2020 Does the ‘Chinese model’ of environmental governance demonstrate to the world how to govern the climate? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

  1. óra. Ágazati és helyi alkalmazkodás

Az alkalmazkodás kérdése más megvilágításba helyezi az éghajlatváltozás problémáját. Itt már azon van a hangsúly, hogy az előre jelzett változásokra való felkészülés érdekében milyen intézkedések válnak szükségessé a jelenben, vagy a közeljövőben. Érdekes kérdés emellett az adaptációs klímapolitika beágyazódása is a helyi fejlesztési vagy környezeti politikákba.

Referátumok:

Bulkeley, H. 2001. Governing climate change: the politics of risk society? – Transactions of the Institute of British Geographers 26, 430–447.

Geoghegan, H., Leyshon, C. 2012. On climate change and cultural geography: farming on the Lizard Peninsula, Cornwall, UK. Climatic Change 113, 55–66.

Harris, P., Shockley, K. 2020. Do rich people rather than rich countries bear the greatest responsibility for climate change? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

  1. óra. Klímamérnökség, klímajövő

Az óra célja a kurzus zárásaként a sokszor apokaliptikus „klímajövők” illetve ehhez kapcsolódóan a némiképp utópisztikus, technológiai optimizmust mutató klímamérnökség (climate engineering) témájának a megvitatása.

Referátumok:

Hulme, M. 2012. Climate change: Climate engineering through stratospheric aerosol injection. Progress in Physical Geography 36 (5), 694–705.

Pappné Vancsó J. 2014. Éghajlatváltozás és emberi alkalmazkodás a középkori meleg időszakban – a sikeres alkalmazkodás attribútumai. Földrajzi Közlemények 138 (2), 107–121.

Long, J., Carins, R. 2020. Is it necessary to research solar climate engineering as a possible backstop technology? In: Hulme, M. ed. 2020. Contemporary Climate Change Debates. A Student Primer. Routledge

 

Tolnai Gábor |

A weboldalon „cookie”-kat („sütiket”) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ

Elfogadom