A tudás földrajzai

Kurzus kódja: llln9267d

Kurzus leírása:

A tárgy célja a különböző tudásformák földrajzi vizsgálati lehetőségeinek tanulmányozása, különös tekintettel az egyes megközelítések, módszerek, témakörök és interdiszciplináris kapcsolódások áttekintésére. A kérdéskör áttekintésére olvasószeminárium keretében kerül sor, amelynek során óráról órára egy-egy sajátos kor és hely geográfiájának politikai összefonódásait vizsgáljuk meg. A résztvevőknek minden órára legalább egy tudományos munkát kell elolvasniuk, valamint feldolgozniuk. Mivel az esetek döntő többségében angol nyelvű tanulmányokat elemzünk, a kurzus teljesítéséhez jó színvonalú angol nyelvismeret szükséges. A félévi munka az aktív órai részvétel mellett egy szemináriumi dolgozat megírását is magában foglalja, melynek témáját a hallgatónak a szorgalmi időszak folyamán kell egyeztetnie a gyakorlatvezetővel. A dolgozat elvárt terjedelme „normál” formai beállításokkal (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5 cm oldalszegély, 1,5-es sorköz) nettó 8-10 oldal.

Az órák látogatása a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban írtaknak megfelelően kötelező. A félévi minősítés ötfokozatú gyakorlati jeggyel történik, amelynek értékét az órai munka és a beadott szemináriumi dolgozat színvonala együttesen határozza meg.

A félév tematikája:

1. Óramegbeszélés, tantárgyi bevezető

2. A tudás földrajzai – általános szempontok az egyetemi tudásmiliő példáján

Meusburger, P. (2014). Az egyetemvárosok tudásmiliője. In Dúll A. & Izsák É. (szerk.), Tér-rétegek. Tanulmányok a XXI. század térfordulatairól (pp. 30–52). Budapest: L’Harmattan.

3. A tudás mobilitása – elméleti megfontolások

Meusburger, P. (2009). Spatial mobility of knowledge: A proposal for a more realistic communication model. disP – The Planning Review, 45, 29–39.

Jöns, H., Heffernan, M. & Meusburger, P. (2017). Mobilities of knowledge: An introduction. In H. Jöns, P. Meusburger & M. Heffernan (Eds.), Mobilities of Knowledge (pp. 1–19). Cham: Springer.

4. A tudás mobilitása – tárgyak, technikák, emberek

Meusburger, P. et al. (2013). Magyarország és Heidelberg tudományos kapcsolatainak 500 éve. (Tablókiállítás anyaga.)

Bloom, J. M. (2017). Papermaking: The historical diffusion of an ancient technique. In H. Jöns, P. Meusburger & M. Heffernan (Eds.), Mobilities of Knowledge (pp. 51–66). Cham: Springer.

Jöns, H. (2017). The University of Cambridge, academic expertise, and the British Empire, 1885–1962. In H. Jöns, P. Meusburger & M. Heffernan (Eds.), Mobilities of Knowledge (pp. 185–210). Cham: Springer.

5. A tudás létrehozásának és terjedésének nemzetközi hálózatai

Taylor, P. J., Hoyler, M. & Evans, D. M. (2008). A geohistorical study of ’the rise of modern science’: Mapping scientific practice through urban networks, 1500–1900. Minerva, 46, 391–410.

6. A centrumban és a periférián létrehozott tudás egyenlőtlen érvényesülési lehetőségei

Ujházy, N. (2017). David, D. K.: The Arid Lands: History, Power, Knowledge. Cambridge–London, MIT Press, 2016. 296 p. (Könyvrecenzió.) Hungarian Geographical Bulletin, 66, 175–178.

Davis, D. K. (2016). Political economy, power, and the erasure of pastoralist indigenous knowledge in the Maghreb and Afghanistan. In P. Meusburger, T. Freytag & L. Suarsana (Eds.), Ethnic and Cultural Dimensions of Knowledge (pp. 211–228). Cham: Springer.

7. A város és a vidék szerepe a tudás létrehozásában és terjedésében

Shearmur, R. (2012). Are cities the font of innovation? A critical review of the literature on cities and innovation. Cities, 29, S9–S18.

Beaverstock, J. V. (2017). The spatial mobility of corporate knowledge: Expatriation, global talent, and the world city. In H. Jöns, P. Meusburger & M. Heffernan (Eds.), Mobilities of Knowledge (pp. 227–246). Cham: Springer.

8. Policy mobility: a szakpolitikai tudás mobilitásának földrajza

Peck, J. & Theodore, N. (2010). Mobilizing policy: models, methods, and mutations. Geoforum, 41, 169–174.

Ekbladh, D. (2002). „Mr. TVA”: Grass-roots development, David Lilienthal, and the rise and fall of the Tennessee Valley Authority as a symbol for U.S. overseas development, 1933–1973. Diplomatic History, 26, 335–374.

9. Az oktatás földrajza – intézményi, kulturális, etnikai és nemi vonatkozások

Meusburger, P. (2017). Geography of education and educational systems. In D. Richardson, N. Castree, M. F. Goodchild, A. Kobayashi, W. Liu & R. A. Marston (Eds.), The International Encyclopedia of Geography: People, the Earth, Environment, and Technology. Chichester & Hoboken: Wiley.

Schmude, J. & Jackisch, S. (2019). Feminization of teaching: Female teachers at primary and lower secondary schools in Baden-Württemberg, Germany: From its beginning to its present. In H. Jahnke, C. Kramer & P. Meusburger (Eds.), Geographies of Schooling (pp. 333–349). Cham: Springer.

10. Az iskolahálózat földrajzi egyenlőtlenségei – a központi (fejlesztés)politika szerepe

Gyuris, F. (2019). Ideology, spatial planning, and rural schools: From interwar to communist Hungary. In H. Jahnke, C. Kramer & P. Meusburger (Eds.), Geographies of Schooling (pp. 97–124). Cham: Springer.

Kučerová, S. R., Trnková, K. & Meyer, P. (2019). Changing structures and the role of education in the development of the educational system in Czechia. In H. Jahnke, C. Kramer & P. Meusburger (Eds.), Geographies of Schooling (pp. 125–144). Cham: Springer.

11. A tudás mint közjószág – földrajzi megfontolások

Gyuris F. (2014). A közjavak térbelisége. Tér és Társadalom, 28, 15–39.

12. Tantárgyi összegzés

Tolnai Gábor |