A földrajztudomány története

Az oktatás célja:

Kompetenciák:

• Tudás: Ismeri a földrajzi gondolkodás alapvető jellegzetességeit, a geográfiai elemzés követelményeit.
• Képesség: Képes az általános földrajzi diszciplínák alapvető összefüggéseit természet-, társadalom-, valamint részben regionális földrajzi területen meglévő összefüggések átlátására.
• Attitűd: Törekszik a földrajztudományi elméletek, paradigmák, elvek minél teljesebb megismerésére
• Autonómia és felelősség: Tisztában van a földrajzi tudományos kijelentések értékével, azok alkalmazhatóságával, korlátaival.

Az oktatás tartalma:

Az előadás a hallgatókat bevezeti a földrajztudomány történetébe, megismerteti a legfontosabb irányzatokat, vázolja a földrajztudomány ágazatainak fejlődését. Emellett arra is vállalkozik, hogy bemutassa, hogyan épült be a földrajz a különböző korokban és helyeken a közgondolkodása. Az előadás nagy hangsúlyt fektet a különböző tradíciók, paradigmák áttekintésére és az egyes geográfusok pályaképének felvázolására, a földrajz közoktatási szerepének tisztázására. A félév két részből áll: a bevezető előadást követően 6 előadás öleli fel az egyetemes földrajztudomány történetét, majd 7 előadás tárgyalja a magyar földrajztudomány történetét.

Az értékelés rendszere: kollokvium

Irodalom:
Ajánlott irodalom:

• DUNBAR, Gary S. (ed.): Geography: Discipline, Profession and Subject Since 1870. An International Survey. Kluwer Academic Publisher, Dordrecht 2001. (The GeoJournal Library; 62.)
• FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. MTA FKI, Bp. 2006.
• JOHNSTON, Ron – SIDAWAY, James: Geography and Geographers. Routledge, London and New York 2016.
• LIVINGSTONE, David N.: The Geographical Tradition. Blackwell Publishing, Oxford 1992.
• MENDÖL Tibor: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1999.