ss-erdoirtas.jpgss-varos-by-night.jpgss-autopalya.jpgss_gyar.jpgss-gyartelep.jpgss-varostervezes.jpgss-terkep.jpgss-vasut.jpgss-szeleromu.jpgss-squatter.jpgss-tszt.jpgss-vizeromu.jpgss-gyar-csovek.jpgss-varosterv.jpgss-hulladek.jpgss-varos.jpgss-muholdkep.jpg

70 éves az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszéke

Hét évtized. Emberi léptékkel mérve milyen hosszú idő. Mennyi hatás, hányféle változás, amelynek meg szeretnénk, vagy meg kell felelni. Mennyi és milyen sokféle tudós-tanár magatartás, példa, amely megelevenedik egy tanszék említésekor. Az egyetlen embert ért hatások egymásra hatva is összegződnek egy kollektívát tekintve. Új kollégák jönnek, régiek távoznak. Sokan örökre. Az emberöltőnyi idő ellenére tény, hogy a tanszék fennállása alatt mindössze öt kinevezett tanszékvezetőnk volt:

Mendöl Tibor: 1940–1965
Antal Zoltán: 1965–1993
Perczel György: 1993–2002
Kurtán Lajos: 2002–2009
L. Rédei Mária: 2009–2010

Közülük ki határozottan, örökérvényűen, ki kevésbé látványosan hagyta tudományos kézjegyét a társadalomföldrajzon. A legmaradandóbban minden bizonnyal Mendöl Tibor hatása érződik az egész hazai geográfia munkásságán, és így természetesen a tanszékén is. Részben ezért is igyekszünk minden alkalmat kihasználni, hogy a professzor úr több évtizedes, napjainkban is érdekes és hasznos írásait/tanulmányait időnként újra közöljük. Örömmel tölt el minket az a tény is, hogy mindezt nem csak mi gondoljuk így. Hálásak vagyunk Nagyszénás és Szarvas önkormányzatának, a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumnak, valamint a hazai geográfus társadalomnak, amiért velünk együtt ápolja Mendöl Tibor örökségét.

Egy ilyen évforduló kapcsán fontos megemlíteni a tanszéknek otthont adó helyszíneket. A működési hely többször változott az elmúlt hét évtizedben, a patinás, a hely szellemét sugárzó épületektől a modernig. Mivel 1940-ben akkori nevén Emberföldrajzi Tanszékként még a Bölcsészettudományi Karon működő Földrajzi Intézet keretein belül jött létre, ezért logikusan a Múzeum körút 6–8-ban (népszerűbb nevén Trefort kertben) kapott először helyet. Nem sokkal később, 1949-ben került át a tanszék az akkor létrehozott Természettudományi Karra, majd 1950-ben vette fel az Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék nevet. 1966 év végén átköltözött a Ludovika épületébe, ahol több mint három évtizedig működött. 1994-ben vette fel a mai napig is használt nevét: Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2001 szeptemberétől vagyunk mai helyünkön, vagyis az ELTE Lágymányosi Campusán. Elhelyezésünk korszerű, a 21. századi igényeket kielégíti.

A megemlékező írások jellegének megfelelően hosszasan sorolhatnánk a tanszék történetének főbb eseményeit, a valaha itt oktató és kutató kollégák nevét, de ezt már a 2005-ben indított Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanulmányok c. periodikánk első és harmadik számában megtettük. Természetesen e tanulmányban a szerzők saját nézőpontjukon keresztül mutatják be a történteket.

A jelenleg kilenc oktatóból álló tanszék (Ballabás Gábor, Farkas György, Győri Róbert, Kurtán Lajos, L. Rédei Mária, Schwertner János, Szabó Szabolcs, Péti Márton, Vidéki Imre és Zábrádi Zsolt) szellemi kapacitásával is igyekszik a mai kor kihívásainak megfelelni. Szakmán belül tudjuk: a társadalomföldrajz mai helyzetét nehezíti, hogy mint minden más tudományágat az elmélyülés gazdagítja, vértezi fel új eredményekkel. Ez viszont egyidejűleg tudományunk szintetizáló jellegét és erejét csökkenti, mivel egy-egy mégoly kiváló kolléga sem képes minden társadalomföldrajzi ágat egyforma elmélyedéssel művelni. Következésképpen az egyensúly keresése folyamatos tudományos kihívást, és úgy gondoljuk egyetemi oktatók számára kötelességet jelent.

A tanszék az oktatott tárgyaiban és kutatásaiban is igyekszik ezt a harmóniát megtalálni, és a hallgatók felé közvetíteni. Így egyebek mellett megemlítendőek (a hazai és általános) településföldrajzi, az etnikai, a migrációs, a környezetvédelmi, az ipar- és közlekedésföldrajzi, a terület- és településfejlesztési, az általános közgazdaságtani irányultság, az ezekben az ágakban történő elmélyülés. Mindezt igyekszünk a tanszéken készülő jegyzeteinkkel, tankönyveinkkel, szakfolyóiratokban megjelenő tanulmányainkkal is alátámasztani.

A kutatás mellett kiemelt feladatunknak tekintjük az oktatást is. Egyrészről a tanárképzés mai követelményeinek való megfelelést, a leendő földrajztanárok jó szakmai felkészítését. Másrészről ugyanilyen fontosnak tartjuk a geográfusok, ezen belül is kiemelve a tanszékünkhöz tartozó terület- és településfejlesztés (kutató szakirány) képzésben való színvonalas részvételünket. Természeteseten más egyetemi tanszékekhez hasonlóan mi is  küszködünk a megnövekedett hallgatói létszámmal, a földrajzi ismeretek és képességek átlagos színvonalának problémáival, a kétszintű képzésre történő átállás nehézségeivel. Ám ezek már a következő évek, inkább évtizedek megoldásra váró feladatai.

Végül megemlítjük, hogy a szeretnénk a jövő év elején megünnepelni e ritka évfordulót. Addig is a szakmát művelőkhöz van egy kérésünk: december 30-án gondoljanak meleg szívvel a jubilánsra!

Vidéki Imre – Szabó Szabolcs

Eredetileg megjelent: Földrajzi Közlemények. 2010, 134, 2, 239–240. (Letöltés PDF formátumban)

Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék ©, 2012
A weboldal létrehozásában közreműködött az ELTE Térinformatika Műhely, a sablonért köszönet az a4joomla.com csapatának!
A weboldalt gondozták: Ónodi Zsolt (2011-2015), Zsom Brigitta (2011-2012), Szentpáli Áron (2013-2015), Palaczki Botond (2015-), Berki Márton (2015-), Tolnai Gábor (2015-)